Hogyan működik a kapcsolódióda

A félvezető dióda bekapcsolása egyenértékű a kapcsoló zárásával (az áramkör bekapcsolása), a kikapcsolása pedig a kapcsoló bekapcsolásával (az áramkör kikapcsolásával). Ezért a dióda kapcsolóként használható, az általánosan használt modell pedig az 1N4148.". A félvezető diódák egyirányú vezetőképessége miatt a PN átmenet pozitív előfeszítési feszültség mellett vezetőképes, vezető állapotban az ellenállás nagyon nagy kicsi, tíztől száz ohmig terjed; fordított előfeszítési feszültség alatt lekapcsolt állapotban van, nagy ellenállással. Általában a szilícium dióda 10 Μ Ω felett van, a germánium csövek tíztől százig terjedhetnek Ezzel a karakterisztikával a dióda szerepet játszik az áramkör be- és kikapcsolási áramának szabályozásában, így ideális elektronikus kapcsolóvá válik.

A fenti leírás tulajdonképpen bármely közönséges diódára vonatkozik, vagy magának a diódának az elvét. A kapcsolódiódáknál azonban a legfontosabb jellemző a magas frekvencián való teljesítményük.

Magas frekvenciákon a dióda gátkapacitása rendkívül alacsony impedanciát mutat, és párhuzamosan van csatlakoztatva a diódával. Ha magának a zárókondenzátornak a kapacitása elér egy bizonyos szintet, az komolyan befolyásolja a dióda kapcsolási teljesítményét. Szélsőséges körülmények között a dióda rövidre záródik, és a nagyfrekvenciás áram már nem halad át a diódán, hanem közvetlenül megkerüli a potenciálgát kondenzátort, ami a dióda meghibásodását okozza. A kapcsolódiódák gátkapacitása általában nagyon kicsi, ami egyenértékű a gátkapacitás útjának blokkolásával, ami azt a hatást éri el, hogy nagyfrekvenciás körülmények között is megmarad a jó egyirányú vezetőképesség.